Egyensúly

… milyen fontos az életünkben.
Egyensúlyra törekszik a szervezetünk. – Ha nincs meg, megbetegszünk.
Egyensúlyra törekszik a természet. – Ha nincs meg, természeti katasztrófák vannak.
Egyensúlyra törekszünk mi magunk is, mikor este a dolgos nap után megpihenünk.

Nézzük, hogyan viselkedünk, ha a bal agyfélteke (analitikus) aktívabb, ha a jobb agyfélteke (intuíció) aktívabb illetve, ha egyensúlyban vannak

Különböző tevékenységeket eltérő módon (pl. dinamikusan vagy lassan stb.) oldunk meg. A „hogyan” az agyintegráció fokától függ. Minél jobb a két agyfélteke együttműködése, annál könnyedebbek és körültekintőbbek leszünk vállalkozásainkban: Egyensúlyban dolgozik a két agyfélteke, mikor integrált agyműködésről beszélünk.

Olvasás:
1.   Analitika: egyhangú hang, az olvasottakat rövid ideig tudja visszaadni.
2.   Intuíció: lendületes olvasás, mégsem tudja, hogy mit olvasott.
3.   Integrált agyműködés: világos és érthető hang, az olvasottakat megérti, felfogja, és saját szavaival folyékonyán vissza tudja adni.

Írás:
1.   Analitika: helyesírási hiba nincs, de a fogalmazás rossz.
2.   Intuíció: fantáziadúsan ír és jól fogalmaz, de helyesírási hibákat vét.
3.   Integrált agyműködés: elbeszélés, fogalmazás és írás hibátlan, és időben készen van.

Járás:
1.   Analitika: katonás mozgás, kitérő nélkül célhoz ér. Nem néz se jobbra, se balra.
2.   Intuíció: ugyanahhoz a szakaszhoz háromszor annyi idő szükséges, könnyedén eltéved, sokat nézelődik, hagyja magát eltéríteni, ezért sokszor nem jut a célba.
3.   Integrált agyműködés: harmonikus mozgás, komolyan veszi környezetét, és pontosan célba ér.

Autózás:
1.   Analitika: a lassú vezetők idegesítik, magát tartja a legjobb autóvezetőnek, célját megállás nélkül eléri.
2.   Intuíció: túl óvatosan vezet, rátapad a kormányra, félénk, élvezi a tájat, ezért jóval később ér célhoz.
3.   Integrált agyműködés: könnyedén, előrelátóan utazik.

Elmélyültebb tevékenységek

Gondolkodás és cselekvés:
1.   Analitika: sok információra és ismeretre van szüksége, mielőtt az első lépést megteszi.
2.   Intuíció: sok elképzelése van, egyet sem visz végig, impulzívan cselekszik.
3.   Integrált agyműködés: rövid elhatározás után megtalálja a megoldást, megtervezi feladatait, és ezeket tervszerűen végrehajtja.

A betegséggel való találkozás:
1.   Analitika: regisztrálja és tűri a betegséget. A következő mottó szerint él: „Ami nem öl meg, az erősebbé tesz.”
2.   Intuíció: fájdalomérzékeny, panaszkodik, depressziós, segítséget és együttérzést vár mindenkitől, önmagától ezt kérdezi: „Miért éppen én?”
3.   Integrált agyműködés: ismeri betegségének funkcióit, együttműködik a terápiában, és gyorsan újra lábra áll.

Vannak gyakorlatok, amik segítenek, hogy

megállapítsuk, éppen milyen a két agyféltekénk közötti egyensúly,
segítsünk javítani rajta

A két agyfélteke kiegyensúlyozására egyszerű gyakorlatok

Próbáljunk egy lábon állni, támaszkodás nélkül.
Ezzel megállapíthatjuk, jelenleg mennyire vagyunk egyensúlyban.
Ellentétes karkörzés

Mindkét kar a test mellett, majd belégzésre az egyik kart előrefelé, a másik kart hátrafelé emeljük fel.
Figyeljünk rá, hogy egyszerre érkezzenek a karok a magasba. Majd kilégzésre azt a kart amit előrefelé indítottuk, most hátrafelé körözve engedjük le, amit hátrafelé indítottunk, azt előre.

Ha megy, folyamatosan körözzünk a kezeinkkel, majd fordítsuk meg az irányt.
Keresztbe érintés
Álljunk csípő szélességű terpeszbe és a jobb kezünkkel érintsük meg a felemelt bal térdet, majd tegyük le, utána a bal kézzel a jobb térdet. Ezt ismételgessük párszor, dinamikusan.

Végtelen jel

Fekvő nyolcas
Rajzoljunk lassú nyolcasokat a levegőbe. Kinyújtott, összezárt karral, középen kezdjük, és hüvelykujjainkat kövessük a tekintetünkkel. Lassan végezzük a gyakorlatot, és ügyeljünk rá, hogy pillantásunk ne kalandozzon el.
Ha testünk más részeit is bevonjuk a mozgásba, ezzel aktivizáljuk a fő motoros képességeket és az agy különböző területeit. Az egész testet igénybe vevő mozdulatok javíthatják a memóriát, a beszéd és a megértés képességét.Fekvő nyolcasok rajzolásával integrálhatjuk az agy két oldalát és javíthatjuk a kézírást, illetve minden más olyan tevékenységet, amely kéz-szem-agy koordinációt igényel. Ez a gyakorlat erősíti a szemnek azt a képességét, hogy keresztezze a látómező közepét, ahol az a két kép, amelyet a szemek látnak, összeolvad és eggyé válik. Olvasáskor az agy bal oldala azonosítja a betűket vagy szavakat, míg a jobb oldal végzi el a részek összerakását, értelmezve az olvasottakat. Olvasási és helyesírási problémákhoz vezethet, ha a keresztező mechanizmus gátolt, ki van kapcsolva vagy eltorzult üzeneteket kap. Ha gondoljuk, előtte és utána is írjunk valamit, és figyeljük meg a különbséget.
Fül a vállon
Ha a vállunkra hajtjuk a fülünket, bevonjuk a füleket a mozdulatba, ami javítja a hallást és a memóriát, hiszen a memória nagyrészt nyelv orientált. Akárcsak az előbb, most is lassan végezzük a mozdulatot, felsőtestünket egyetlen egységként mozgatva.
Vállszélességű terpeszben álljunk. Egyik kezünket nyújtsuk előre, a másikat hagyjuk a test mellett, húzzuk fel a vállat, és biccentsük oldalra a fejünket, hogy a fül a kinyújtott karra feküdjön. Pillantásunkat összpontosítsuk a kézre, és így írjunk le nyolcasokat a levegőben.
A mozdulathoz az egész testünket használjuk, lazán hajlítsuk be a térdet, hogy szabadon mozogjon, és ne alakuljon ki feszültség a derekunkban.
Majd ugyanezt ismételjük meg a másik karral is.
Nem az a fontos, pontosan hányszor végezzük a gyakorlatot, addig csináljuk, amíg jól esik.Ezekkel a gyakorlatokkal erősíthetjük a szem-agy koordinációt, memóriánkat és koncentrálóképességünket.

Egyensúlyt fejlesztő, egyszerűbb gyakorlatok

Térdhúzás a törzshöz
Egy lábon állás

Egyensúlyt fejlesztő, gyakorlást igénylő gyakorlat

Térdhúzás a törzshöz, légzéssel összekötve. Kilégzésre húzzuk fel a térdet az alhashoz, tartsuk kint a levegőt egy rövid ideig, belégzésre tegyük le

Aki a jógában jártas, az ki tudja még egészíteni a többféle egy lábon állós ászanákkal a sort.

Egyensúlyt fejlesztő, sok gyakorlást igénylő gyakorlat

Egy lábon állás csukott szemmel (nem fontos magasra emelni a lábat, kéz maradhat test mellett, lazán)

Elsőre lehet könnyűnek hangzik, de próbáljuk ki.
Ezt lehet bonyolítani bármelyik egy lábon állásos ászanával, de úgy gondolom fölösleges.

A kínaiak Jin Ji Du Li-nek nevezik ezt a gyakorlatot

Teszteld magad!

Tegyünk egy próbát, álljunk fel, csukjuk be a szemünket és próbáljunk egyenesen állni egy lábon. Ha nem vagyunk képesek minimum 10 másodpercig így maradni, az azt jelenti, hogy a testünk olyan állapotban van, mintha 60-70 évesek lennénk. Vagyis lehet, hogy csak 40 évesek vagyunk, de a testünk sokkal gyorsabban öregedett.

Amikor olvastam ezt az írást könnyen el tudom végezni a gyakorlatot nyitott szemmel, de teljesen más volt a helyzet, amikor ugyanezt csukott szemmel próbáltam meg. 2-3 másodpercnél tovább nem tudtam megállni egyenesen és elkezdtem inogni. Nem fontos, hogy magasra emeljük a lábunkat, ha a belső szerveink nincsenek szinkronban, már az is kizökkent az egyensúlyból, ha csak egy kissé emeljük fel a lábunkat.

Kezdetben próbáld meg csak egy kissé becsukni a szemeid, ahelyett, hogy teljesen becsuknád.

A kínaiak hatalmas tudása

A kínaiak hatalmas tudással rendelkeznek az emberi testről.
Megnyugtató érzés, hogy a rendszeres és gyakori edzés segíthet abban, hogy visszanyerjük az egyensúlyérzékünket.
Tény, hogy a kínai gyógyászok javaslata szerint, ha naponta egy percet gyakoroljuk a Jin Ji Du Li-t, az segít a demencia megelőzésében.

Lássuk az előnyeit, ha a Jin Ji Du Li-t naponta gyakoroljuk

késleltethetjük az öregedést,
megelőzhetünk a memóriánk gyengülését, sőt javulhat
magas vérnyomás helyre áll,
cukorbetegség javul,
azon betegségekre is jótékony hatással van, ami a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség következménye
nyaki és gerincbántalmak javulnak
javul az alvás minősége
köszvény megelőzhető
immunrendszert erősíti
gyógymód a hideg lábakra
akaraterő fejlődik

A kínai gyógyászok meggyőződése, hogy szervezetünkben akkor léphetnek fel betegségek , ha a különböző belső szervek koordinációjában problémák jelennek meg, vagyis a testünk elveszíti egyensúlyát.
A Jin Ji Du Li képes regenerálni a szervek kölcsönhatását, hogy megfelelően működjenek.

Az emberek többsége csukott szemmel nem képes 5 másodpercnél tovább megállni egy lábon, de a későbbiekben, ha már napi rendszerességgel végezzük a gyakorlatot, akár két percnél tovább is képesek vagyunk talpon maradni.
Minél hosszabb ideig vagyunk képesek megtartani ezt a pózt, annál kevésbé érezzük ezt megterhelőnek.

Meridiánok a lábon

Hat fontos meridián van ( gyomor, lép-hasnyálmirigy, hólyag, vese, epehólyag, máj), amelyek átfutnak a lábunkon.
Amikor egy lábon állunk, a gyakorlat következtében érezhetünk fájdalmat, és ha ez a helyzet, akkor az ezekhez a meridiánokhoz tartozó szervek elkezdik megkapni a szükséges egyensúlyt.
Ezzel a módszerrel a tudatunk és a testünk csatornái a lábainkra koncentrálnak.

Kinek ajánlott

Nem kell várnunk a Jin Ji Du Li gyakorlásával addig, amíg valamilyen betegség meg nem jelenik.
Szinte bárkinek ajánlható ez a gyakorlat, különösen jótékony hatású fiatalkorban, ha egészségesen naponta edzenek, nagyobb valószínűséggel előzhetik meg az adott életkorban megjelenő betegségeket.

Nem ajánlott azoknak, akiknek lábproblémái vannak és nem tudnak huzamosabb ideig talpon maradni.

Energiaegyensúly megteremtéséhez gyakorlat

Ezzel az egyszerű módszerrel hat meridián energiaáramlását élénkíthetjük.
Fordítsuk bal karunkat úgy, hogy a tenyér előrenézzen. Jobb tenyerünket tegyük a csípő bal oldalára, söpörjünk vele a váll felé, majd lefelé a kar belső oldalán. Fordítsuk meg a bal kart, és jöjjünk visszafelé a kéz és a kar külső oldalán, át a vállon, a nyak hátsó részén, a fül körül a szemhez és az arcon át az orr oldaláig. Majd a másik kézzel csináljuk ugyanezt. Háromszor végezze el ezt az energiasimítást. Hat meridiánt fed le vele.
Barátján végezheti egyszerre két kézzel is. Nem szükséges megérinteni, ugyanaz a hatás, ha a keze a test felett siklik.

A gyakorlatokat mindenki saját felelősségére végezze!

Forrás:
Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
FB – Gyógyítás energiái
Ann Holdway A kineziológia alapjai