A napokban előkerült a halál felé vezető út, az elmúlás, a méltósággal elmenni témája. 

Napjainkban elzárkózunk tőle, hárítunk, nem beszélünk e témához kapcsolódó érzéseinkről, gondolatainkról, esetleges tapasztalatainkról, igaz nem is hétköznapi a téma. Talán minden félelem közül a haláltól való félelem gyökerezik legmélyebben bennünk.

Merengésre, gondolat ébresztésre szedtem össze néhány információt.

Régi idők hozzáállása

 

Régen az élet természetes velejárójaként tekintettünk a halálra, hiszen több generáció élt egymás közvetlen közelében. Amikor valaki elhunyt, gyakran a házban ravatalozták fel, a rokonok, barátok együtt virrasztottak szerettük holtteste mellett, támogatták egymást. Nem maradtak magukra a gyászolók, ezzel is segítve a veszteség feldolgozásának a folyamatát.

A 14-15. században elindult egy mozgalom Franciaországból, amikor felismerték annak a jelentőségét, hogy nem mindegy, milyen lelkiállapotban lép át a beteg a halál kapuján. Az örök kárhozatba vetett hit rettegésben tartotta a középkori embereket, és fájdalmas lelki kínok közé sodorta a haldoklókat. Ennek feloldására indították el ezt a mozgalmat, melynek legnagyobb jelentősége, hogy visszaadta a korabeli hívők önrendelkezési jogát lelkük útjának jövőképe felett, ezáltal megadta a lehetőséget a szabad akarat és a felelősség felvállalásából fakadó méltóság megélésére. A korabeli keresztény hitvilág motívumainak felhasználásával megfestettek 11 képet a haldoklók lelki tusájának különféle állapotairól, és az ezekből létrehozott, magyarázatokkal ellátott könyvet adták a betegek kezébe, papi támogatással. Ezzel a módszerrel segítették a beteget a helyzetével való megbékélésében, lelkének megnyugtatásában és haldoklásának folyamatában. Ezeket a képeket ars moriendi tábláknak hívják. Bővebben: https://www.arsmoriendi.hu/ars-moriendi-eredete-tortenete/

Van lehetőség változtatni

 

Mivel nem beszélgetünk a halálról, ennek köszönhetően sem a betegek, sem a hozzátartozók nincsenek felkészülve a haldoklás és a halál fizikai és lelki folyamataira.

Az elmúláshoz a félelem, a düh, a szorongás, a ragaszkodás és a fájdalom érzései társulhatnak. Ebben az élethelyzetben egy értő érintés rengeteget tud segíteni. Ráébreszthet arra, hogy ha ellazulunk és megengedjük magunknak, hogy az irányítást átvegye testünk-lelkünk, úgy csökkenteni lehet a fizikai fájdalmat.

“Mindig ámulattal töltött el, hogy egy egyszerű emberi érintés mekkora békét tud adni azoknak, akik kapják: félelmet és fájdalmat csendesít.” Polcz Alaine, Meghalok én is? 

 

A születés és a halál, mint az élet két kapujáról lehet ebben a cikkben olvasni: https://www.arsmoriendi.hu/szuletes-es-a-halal-az-elet-ket-kapuja/

A Wikipédia a következőket írja a halálról:

  • A biológia számára a halál az élőlény elpusztulása, ami után passzívan vesz részt az ökoszisztémában.
  • A magyar jog szerint a halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. – 1997. évi CLIV. tv. XI. fej. 202. § g)
  • Az orvostudomány megkülönbözteti a klinikai halál, agyhalál és biológiai halál fogalmát:
  • A klinikai halál, állapotában az életjelenségek (keringés, légzés, agyműködés) átmenetileg szünetelnek.
  • Az agyhalál állapotában a személy agya olyan mértékben károsodik, hogy többé nem képes a szervezet irányítására, a vegetatív idegrendszer teljes vagy részleges sérülésekor. Eszméletvesztés, kóma esetében lehetséges a károsodás nélküli felépülés.
  • A biológiai halál – latinul Exitus -, az élő szervezet működésének visszafordíthatatlan, végleges leállása.

A vallások egy részének teológiája szerint a halál a földi élet vége, amely után az ember az isteni akaratnak megfelelően a másvilágra kerül, megsemmisül vagy a saját testében vagy más alakban újjászületik.

“Beteg valaki közületek? Hívassa el az egyház papjait, azok imádkozzanak fölötte, és kenjék meg őt olajjal az Úr nevében! A hitből fakadó imádság megszabadítja a beteget, és az Úr megkönnyebbíti őt, ha pedig bűnökben van, bocsánatot nyer.” (Jak. 5, 14-16.) – A hívők haláluk előtt felveszik a Szentkenetet, hogy tiszta lelkiismerettel haladjanak tovább útjukon.

 

A halál felé vezető úton a lelki támogatás, a megértő közegben történő beszélgetések, az érintések sokat segíthetnek mind a haldoklónak, mind a hozzátartozóinak. Ha úgy érezzük segítségünkre lenne, kérjük gyászkísérő, hospice munkatárs segítségét.

 

Ma Nagypéntek van, szeretettel ajánlom figyelmedbe Golenya Ágnes videóját:

Húsvét, Nagypéntek: ÚJJÁSZÜLETÉS ÉS NEM HALÁL

https://www.youtube.com/watch?v=qLYsfEYiGDA

 

Ajánlott olvasmányok:

Neale Donald Walsh: Beszélgetések Istennel

Tibeti Halottaskönyv

 

Források:

Wikipédia

https://rezgesek.hu/ringatas_lelekmasszazs_holistic_pulsing/

https://www.arsmoriendi.hu/

https://csalad.hu/csaladban-elni/beszelnunk-kell-az-elmulasrol